Szinte bombaként robbant a hír arról, hogy Schiffer András lemond frakcióvezetői és egyben pártelnöki tisztségéről is és visszatér az ügyvédi hivatáshoz. A politikus nem határolódik el teljes mértékben az általa alapított párttól. A 2012-ben történt inkább taktikai cselekedetnek minősülő lemondással ellentétben most úgy tűnik, hogy komolyak a szándékai. Schiffer több médiumon keresztül is említést tett az őt érintő impulzushiányról, mely ok véleményem szerint közrejátszhatott a lemondásban, de ahogy a politikus is fogalmazott szükség van egy:

„szellemi erőtérre az LMP háza táján”.

  Schiffer András kifejezése elég tág fogalomként értelmezhető. Gondolhat itt egy televízióra, ami kellemes keveréke lehet műsorszerkezetileg az ökologikus gondolkodást elsajátítani segítő magazinműsoroknak és az önmaguk által felépített, közvetetten az LMP alapítványaihoz kötődő „punditok”. A második lehetőség egyfajta, alapvetően a social network világára építő hálózati rendszer kiépítése lehet, ami az én véleményem szerint egy sokkal életképesebb modell számukra, hiszen a párt rendszeresen az Y generáció tagjait szólítja meg mondanivalójával. Az Y generáció az internetet használja elsődleges információforrásként a TV-el ellentétben, így egy őket megszólító színes, blog jellegű portálnak van létjogosultsága, ami képes széles körökhöz eljutni és a már meglévő csatornákat kiegészíteni, összefogni. Egy harmadik irányvonal pedig talán a legegyértelműbb, hiányoznak a párt mögül, körül azok a meghatározó közéleti személyiségek, akik jelenlétükkel, megnyilvánulásaikkal, munkájukkal támogatni tudnák a pártot. Ugyan ismerünk már most is ilyen közéleti szereplőket (pl.: Kukorelly Endre író, Nagy-Bandó András humorista vagy éppen Róna Péter közgazdász), ám a lista elég rövid, lényeges bővítésre szorul.
           Az első két opció számára, de talán még az értelmiségi háló bővítésére is negatívan hat, hogy az LMP az évek során már kilépett az újonnan felbukkanó, az aktuális ország pártrendszerétől idegen alternatív pártok sorából, ennek okán kialakult egy fix támogató kör és kérdéses, hogy lehet-e ezt növelni a közeljövőben bármilyen eszközzel, munkával. A párt további társadalmi fejlődésének problematikáját más szemszögből abban látom, hogy a választópolgárok nagy részében még nem alakult ki a fenntartható fejlődés és a megújuló energiaforrások iránti igény, az egyének számára a materiális dimenziókon túli problémák nem jelennek meg a szavazói igények között. A plenáris üléseken a frakció tagjai általában a korrupció ellenes, a földosztással kapcsolatos és a szociálisan hátrányos helyzetben lévőket negatívan érintő intézkedések ellen emeltek szót. A parlamentbe való első bekerülést (2010) jelentő szavazói magatartást figyelembe véve inkább olyan személyek adhatták le voksukat az LMP-re, akik kiábrándultak a két nagy párt váltógazdaságából, de a Jobbik elriasztotta önmagától radikalizmusával és euro szkepticizmusával, továbbá a szavazótábor legnagyobb százaléka helyileg Budapestre és annak agglomerációjára korlátozódott.

Vízválasztó lesz 2018?

         Az előző választás során a Lehet Más a Politika a szavazatok kicsit több, mint 5%-át gyűjtötte be. Azóta a pártpreferenciája csökkenő tendenciát mutat, az Ipsos mérései alapján a teljes felnőtt népesség körében 2%-on áll. A Medián adatai sem jobbak, ott az LMP 3%-os népszerűségnek örvend (http://kozvelemenykutatok.hu/wp-content/uploads/2016/04/lmp-%C3%A1pr-teljes-2016.jpg). Ennek hátterében két fő változó jelenléte állhat. Egyrészről az MSZP erősödését mutató tendenciák (http://kozvelemenykutatok.hu/partpreferencia/), másrészről pedig az, hogy 2014-es választáson mért adatokhoz hasonlóan folyamatosan csökken az aktív választópolgáriságra való hajlandóság. Schiffer András tisztában lehetett a ténnyel, hogy változtatni kell, mert könnyedén kipotyoghatnak a parlamentből. Számukra az idő véges, hiszen közel két év van hátra a választásokig. Addig kéne a volt pártelnöknek felépíteni egy értelmiségi kört és azok médiumát. Mindeközben a pártnak is meg kell találni azt a személyt, aki be tudja tölteni a Schiffer távozása után keletkező űrt. Erre sokak véleménye alapján, és maga Schiffer szerint is, Szél Bernadett lehet képes, nem azért mert eddig is társelnök volt, hanem inkább habitusa, személyisége és eddigi közszereplése miatt lehet felépíteni rá egy stratégiát.
Az is járható alternatíva lenne, ha szakítani kívánnának a zöldpárti mivoltukkal (erre azért kicsi az esély, de játszunk el a gondolattal) és egy „catch all” típus erősödne meg. Nyilván ehhez elengedhetetlen a szervezettség, ami ugyanúgy lehet Schiffer számára a kitűzendő cél. Akkor valószínűleg a szocialisták szavazóit próbálnák meg átcsábítani a jövőben.

            Az LMP soraiban mérhető veszteség lesz a politikus lemondása, még így is, hogy háttérbe vonulása akár egy tervezett stratégiai jelentőségű cselekedet is lehetett. A pártnak az előttünk álló két évben legfontosabb feladata lesz megtalálni azt a személyt, vagy személyeket, akikre fel lehet építeni egy kampány stratégiáját és ezzel együtt képes lesz vele a párt megugrani az 5%-os küszöböt. Eközben Schiffer András a szellemi erőtér megteremtésén munkálkodhat. A cél elég egyértelműnek tűnik, új emberek megszólítására van szüksége a pártnak, hogy elkerüljék a zsugorodást. Nem gondolom, hogy csak a váltógazdaságban csalódott polgárok voksoltak 2010-ben és 2014-ben a pártra, de ott lebeg a fejük fölött, hogy idővel beszürkülhetnek és kiszorulhatnak a parlamentből. Így szükségszerűvé válhat egyfajta paradigma váltás, kérdés, hogy a tömegpárti jellemzők erősödhetnek meg, amihez a szervezettség felépítése kulcskérdés, vagy más irányt vesz a párt működése, esetleg maradnak az eddig megrajzolt úton, persze jelentős módosításokkal. Bármely lehetőséget választják elengedhetetlen szerep fog hárulni Schiffer Andrásra, aki maga is azt nyilatkozta, hogy nem hátrál ki a párt mögül, hanem inkább a háttérben kíván munkálkodni. Olvasva az elemzéseket, méréseket és véleményeket szükség is lesz rá.