Hazánk oktatási rendszere az utóbbi hónapokban, illetve a KLIK regnálása alatt az ellenzék és a csúnya szóval kifejezvén a bal-liberális sajtóorgánumok számára ideális felület arra, hogy fogást találjanak a kormány politikáján. Míg a híreket a Klebensberg Intézményfenntartó Központ szakmai és finanszírozási problémái tematizálták, addig a „surranón” viszonylag kevesebbet beszélvén ugrásszerűen megnőtt az egyházi fenntartású közoktatási intézmények száma. (Részletesen : http://vs.hu/kozelet/osszes/egyhazi-iskolak-menekules-az-allam-elol-0310)

Lényeg, ami lényeg a cikk leírja, hogy látványosan növekedett azon iskolák száma, amik valamelyik felekezet égisze alatt élik mindennapjaikat. A továbbiakban először választ szeretnék adni a jelenségre, majd arra szeretnék kilyukadni, hogy ki jár jól ebben a történetben. Illetve a főszereplők (gyermekek, szülők) álláspontját is ismertetni szeretném.

„Lázár János még több egyházi iskolát szeretne”.

Olvasható az Index hasábján. Erről a miniszterelnökséget vezető miniszter Hódmezővásárhelyen beszélt a  Kertvárosi Katolikus Általános Iskola felújítási ünnepségén. (http://index.hu/belfold/2016/03/04/lazar_meg_tobb_egyhazi_iskolat_szeretne/). A portál hozzátette, hogy nem volt eredményes a KLIK működése. A személyes véleményem szerint rájött már évekkel korábban a tanárok nagy többsége, hogy ez nem életképes, de a végrehajtó hatalom szakemberei sem gondolták komolyan, hogy a kiváló kultuszminiszter nevével „reklámozott” szervezet képes lesz fazont szabni az oktatás háza táján.

Menekülés vagy menekíttetés?

A kézzelfogható veszteségek és a bizonytalanság láttán az intézmények előtt, mint alternatív megoldásként jelen lévő egyház jelentett stabilitást. Világosan kirajzolódik, hogy kedvezőbb helyzetet teremtett a működtetés átadása.

„Egyházi fenntartású köznevelési intézmények legfőbb, az állami fenntartású intézményektől eltérő, szabályozásai (20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet):

- vallási tekintetben elkötelezetten működhetnek

- nincs kötelező tanulófelvétel, nincs kötelező csoportlétszám

- kerettantervet a fenntartó (egyház) választhat

- tankönyvet a fenntartó (egyház) választhat

- bizonyos feltételek teljesítése esetén kiegészítő támogatást kaphat

- igazgatót a fenntartó (egyház) nevez ki az oktatásért felelős miniszter egyetértésével.”

(http://tenytar.blog.hu/2015/02/05/igy_szoritjak_ki_az_egyhazi_iskolak_az_allami_intezmenyeket)

A rövidke dokumentum tartalmaz nem egy olyan csábító lehetőséget, amit a központi fenntartó nem tesz lehetővé, például a kiegészítő támogatásokról vagy a kötelező tanulói felvételtől való mentesülés. Tehát a váltás nem abból a célból történik, hogy a tantestület és az önkormányzat kifejezetten igényelné az egyház általi intervenciót. Ezen túl látszik, hogy a rendeletet 2012. augusztus 31-én hozták a KLIK pedig 2013. január elsejével kezdte meg működését. Ebben én nem látnék semmi kivetnivalót, de az összes többi tényezőhöz hozzátéve a szabályozások életbe lépésének időpontját, arra a következtetésre juthatunk, hogy nem az oktatási rendszer átszervezésének mellékterméke lenne a felekezeti iskolák bővülése, hanem épp ellenkezőleg a kitűzött cél az volt, hogy egyre több helyen kapjanak szerepet a történelmi egyházak.

Ha ez igaz, akkor ki profitál?

Az elején le kell szögeznem azt, hogy az egyházak szemszögéből nézve mindenféleképpen pozitív folyamatoknak lehetünk tanúi, hiszen a többlet támogatások, amiket ezek az intézmények kapnak általuk érnek célhoz. Ami viszont nagyobb érték az ingósági és ingatlanvagyon. Ezek több százas nagyságrendben komoly értéket jelentenek.
Követve ezt a logikai szisztémát a kormánynak talán az lehet a célja, hogy politikai befolyást szerezzen az egyházaknál azáltal, hogy a közoktatásban megnövelték a szerepüket? A szülők általában vegyes fogadtatásban részesítették azt, hogy gyermekük iskolája kikerül az állam patronálása alól. A kistelepüléseken, ahol limitált a helybeli iskolák száma ott nem történt látványos nem tetszés, de Budapest vagy nagyobb települések esetében igen.

Mit hozhat a jövő?

Minden azon múlik, hogy mi fog a KLIK helyébe lépni. Abban az esetben, hogyha a szervezet nem vész el csak átalakul, akkor ez a tendencia vélhetően folytatódik. Viszont ha a KLIK az oktatás alanyai számára is érdemben átalakul, akkor elképzelhető, hogy ez a mennyiség stagnálódni fog. Józan ésszel végiggondolva ez tűnik reálisnak, ám a szakpolitika mindig tart meglepetéseket.